A pénzmosás gyanúja rendkívül súlyos ügy. Már maga a gyanúsítás is komoly következményekkel járhat büntetőjogi, szakmai és egzisztenciális szempontból.

Sokan azt gondolják, hogy a pénzmosás csak „nagyon komoly bűnözői körökhöz” kapcsolódhat. A valóságban azonban a tényállás sokkal tágabb, és olyan helyzetekben is felmerülhet, amikor valaki bűncselekményből származó vagyonnal kerül kapcsolatba (akár akaratán kívül is), azt átveszi, kezeli, felhasználja, elrejti vagy átalakítja.

De nem kell egyedül végigmennie a büntetőeljáráson.

Célom, hogy hatékony jogi védelmet biztosítsak Önnek, feltárjam az ügyében fontos körülményeket, és minden törvényes eszközt felhasználjak arra, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el az Ön ügyében.

Pénzmosásos ügyekben a tanúkihallgatás sem „ártalmatlan formalitás”.

Az ilyen eljárásokban gyakran több szereplő, több pénzmozgás és több egymásra épülő ügylet jelenik meg. Emiatt különösen fontos, hogy már tanúként is körültekintően járjon el.

Egy rosszul felépített nyilatkozat később komoly jelentőséget kaphat.

Ha pénzmosással összefüggő ügyben tanúként idézték, érdemes már a kihallgatás előtt tisztázni, pontosan milyen eljárásról van szó és milyen kockázatok merülhetnek fel.

Honnan ered a pénzmosás kifejezés?

A pénzmosás lényege, hogy a bűncselekményből származó pénz vagy más vagyon eredetét megpróbálják elfedni, és azt jogszerű forrásból származónak feltüntetni.

Maga a kifejezés is ezt fejezi ki: a „piszkos”, vagyis illegális eredetű pénzt igyekeznek „tisztára mosni”, hogy az később a legális gazdaságban is felhasználható legyen.

Mit jelent a gyakorlatban az, hogy elfedés vagy elleplezés?

Egyszerűen fogalmazva: az elfedés azt jelenti, hogy a vagyon bűnös eredete rejtve marad a külvilág előtt, a bűncselekményből való származás eltűnik.

Az elleplezés ehhez képest többletelemet tartalmaz, az ugyanis feltételez egy leplező jogcímet, azaz a vagyon bűncselekményből való származása eltűnik, és emellett átalakul valamivé, ami jogszerű eredetűnek látszik.

Ezért pénzmosásos ügyben sokszor nem csak az számít, hogy honnan jött a pénz, hanem az is, hogy utána mi történt vele, milyen formában jelent meg, és milyen jogcímen próbálták igazolni az eredetét.

A pénzmosás gyakorlati esetei

Valaki lopásból, csalásból vagy más bűncselekményből származó nagyobb összegű készpénzhez jut, majd abból megvásárol egy éttermet. Ezután a pénz egy részét úgy próbálja „legalizálni”, hogy nem létező fogyasztásokat, fiktív vendégforgalmat vagy valótlan napi bevételt tüntet fel, így a korábban bűnös eredetű készpénz később már éttermi bevételnek látszik.

Ingatlanos helyzetben úgy merülhet fel pénzmosás gyanúja, hogy valaki bűncselekményből származó pénzből lakást, házat vagy más ingatlant vásárol. Önmagában az ingatlanvásárlás nem jogellenes, a kérdés az, hogy a vételár milyen forrásból származott, és a vásárlás célja az volt-e, hogy a készpénz vagy egyéb vagyon később már „szabályos” befektetésnek tűnjön.

Az is előfordulhat, hogy valaki nem a saját nevére vásárol, hanem más személyt használ fel arra, hogy az ingatlan papíron hozzá kerüljön. A cél ilyenkor az lehet, hogy a valódi pénzmozgás, a tényleges tulajdonosi akarat vagy a vagyon eredete ne legyen könnyen felismerhető.

Valaki bűncselekményből származó készpénzből vesz egy több millió forintos luxuskarórát, nagy értékű ékszert vagy autót, majd később azt továbbadja. Ilyenkor a cél az lehet, hogy a korábbi, nehezen igazolható készpénz helyett már egy adásvételből származó, látszólag jogszerű összeg jelenjen meg.

Gondatlan pénzmosásra példa lehet, ha valaki átvesz egy ismerősétől 8 millió forint készpénzt azzal, hogy tegye be a saját bankszámlájára, majd később utalja tovább vagy vegye fel részletekben. Ilyenkor nem feltétlenül az a fő kérdés, hogy biztosan tudta-e, hogy a pénz bűncselekményből származik, hanem az, hogy ilyen körülmények között elvárható lett volna-e tőle a nagyobb óvatosság.

Nemzetközi példa, ha valaki külföldi bankszámlákon, több országon átmozgatva próbálja továbbítani a bűncselekményből származó összeget, majd azt végül egy másik államban használja fel vállalkozásra, ingatlanvásárlásra vagy egyéb befektetésre.

Mit jelent a gondatlanság?

Gondatlanságról akkor lehet szó, ha valaki a lehetséges következményeket azért nem ismeri fel, mert nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet és körültekintést.

Pénzmosásnál ez különösen azért fontos, mert a büntetőjogi felelősség arra az esetre is kiterjedhet, amikor valaki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyonnal kapcsolatban jár el, és annak eredetéről gondatlanságból nem tud.

Pénzmosás és a korábban orgazdaságként ismert magatartások

A pénzmosás egyik alakzata lényegében a korábban orgazdaságként szabályozott bűncselekmény helyébe lépett, de a mai szabályozás ennél szélesebb.

Ez azért fontos, mert ma már nemcsak néhány külön felsorolt előcselekményből származó vagyon jöhet szóba, hanem általában bármilyen büntetendő cselekményből származó vagyon.

Az elkövetési magatartások köre is tágabb: nemcsak a megszerzés, elrejtés vagy az elidegenítésben való közreműködés lehet releváns, hanem például a kezelés, használat, felhasználás, átalakítás vagy átruházás is.

Kiknél lehet különösen fontos a bejelentési kötelezettség kérdése?

A bejelentési kötelezettség elmulasztása azért kap külön jelentőséget, mert a szabályozás bizonyos szolgáltatói köröknél abból indul ki, hogy tevékenységük során fokozottan fennáll a kockázata annak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon legalizálására használják fel.

Ilyen körbe sorolhatóak a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, ingatlanügylettel foglalkozó szereplők, könyvelői és adótanácsadói tevékenységet végzők, ügyvédek, közjegyzők, kaszinók, egyes árukereskedők, valamint bizonyos virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos szolgáltatók is.