A Btk. 372. § (1) bekezdése szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A sikkasztást a törvény a vagyon elleni bűncselekmények közé sorolja. Ezen bűncselekmény a bizalommal való visszaélésnek egy megjelenési formája, ahol az elkövető a más tulajdonát képező, de jogszerűen birtokában lévő értékkel bíró dolog felett úgy rendelkezik, mintha az a sajátja lenne.

Ennek értelmében az elkövető a külvilág számára a dolog valóságos tulajdonosaként viselkedve megszünteti a korábbi ténylegesen létező tulajdoni állapotot, és a véglegesség szándékával újat teremt a helyébe. Idetartozik az elidegenítés, annak tűrése, hogy más személy a dolgot tulajdonosként használja, az elhasználás, a beépítés, a dolog állagának lényeges megváltoztatása, a dolog eltagadása a visszakövetelésre jogosult előtt.

A sikkasztás vonatkozásában elengedhetetlen azt tisztázni, hogy az értékkel bíró dolog az ingó vagy ingatlan, ugyanis ezen bűncselekményt kizárólag ingó dologra lehet elkövetni. Annak érdekében, hogy e tekintetben az ítélkezési gyakorlat egységes legyen a Kúria kiadott egy jogegységi határozatot (1/2005 BJE határozat), melyben leszögezi, hogy a sikkasztás elkövetési tárgya kizárólag ingó dolog lehet.

„A sikkasztás elkövetési tárgya az elkövetőre – a jogszerű tulajdonos vagy birtokos által – rábízott idegen dolog. A rábízás, amely a dolog birtokba adását jelenti, bármilyen jogcímen történhet, annak időtartama, csakúgy mint a rábízás jogcíme közömbös. A rábízás tartalmát tekintve lehet őrizet, felügyelet, használat, gondozás stb.

A sikkasztás elkövetési magatartása egyfelől, a jogtalan eltulajdonítás, amely a tulajdoni állapot végleges szándékú megváltoztatását jelenti (ilyen a dolog eladása, elcseré-lése, el- vagy felhasználása, eltagadása) másfelől a sajátja-kénti rendelkezés, mely a tulajdonosi jogok időleges gyakorlására irányul (tipikusan ilyen a zálogba adás, kölcsönbe vagy bérbe adás) .

Az nem lehet kétséges, hogy a sikkasztás elkövetési tárgyaként megjelölt idegen dolog fogalmának értelmezése csupán egységesen, mindkét elkövetési magatartásra nézve érvényesen történhet.

Az ingó dolog – mint fizikai, tárgyi valóság – helyéből károsodás nélkül elmozdítható, áthelyezhető, elrejthető. Az ingó dolog birtokba adása esetén a rábízónak – mindaddig, amíg a megbízott visszaélésnek minősülő magatartást nem tanúsít – lehetősége nyílik arra, hogy a dolog felett felügyeletet gyakoroljon. A sikkasztás büntetőjogi következmények alkalmazását indokoló veszélyessége éppen abban rejlik, hogy az elkövetési magatartások bármelyikének – akár az eltulajdonításnak, akár a sajátjakénti rendelkezésnek – kifejtésével a tulajdonos számára a dolog további sorsa követhetetlenné válik vagy válhat.

Ingatlan esetében azonban ez a helyzet nem áll fenn, mivel az elmozdíthatatlan, elrejthetetlen, tulajdonosa elől el nem tagadható. Éppen ezért ilyenkor a rábízás értelemszerűen nem birtokba adást, hanem birtokba engedést jelent.

Az ingatlanon fennálló tulajdonosi rendelkezési jogot sértő támadások tehát minősülhetnek más büntető anyagi jogi szabály szerint, birtoksértés esetén polgári jogvita tárgyát is képezhetik, esetleg utat engedhetnek a jogos önhatalomnak, de a sikkasztás elkövetési tárgyává nem tehetik az ingatlant, következésképpen ingatlanra a sikkasztás bűncselekménye nem követhető el.

Az ingatlantól elvált dolog, az ingatlan tartozéka vagy alkotórésze – amennyiben azt leválasztják – ingóvá válik, így ingó dologként természetesen már lehet a sikkasztás elkövetési tárgya.”

A lopástól történő megkülönböztetés alapja az, hogy az idegen dolgot az elkövetőre rábízták, az elkövető jogszerűen került a dolog birtokába. Ebből következően a rábízásnak azt a jogi aktust kell tekinteni, amely kötelmi jogviszony létesít a jogosított és a dolgot birtokba vevő személy között, a dolog birtoklását a kétoldalú akarat megegyezés teszi jogszerűvé.

Mi is a rábízás? Szokásos helyzetben valamilyen jogügylet folytán. A birtokba adás jogcíme a bűncselekmény megvalósulása szempontjából irreleváns, így a jogcím lehet pl. szállítás, gazdálkodás, megőrzés, kezelés.

Rábízás időtartama a bűncselekmény megvalósulása vonatkozásában közömbös, az történhet rövid időre is. Azonban a megtekintésre vagy pillanatnyi elfoglaltságból történő átadás nem tekinthető rábízásnak az ilyen dolognak az elvétele lopást valósít meg. (pl. fogd meg légyszíves a táskámat még bekötöm a cipőmet! Ekkor a táskának az eltulajdonításával az elkövető lopást valósít meg.)

Ahhoz hogy a sikkasztás megvalósuljon nem szükségszerű, hogy kár is keletkezzen, azonban a sikkasztás súlyosabban minősülő esetei a kár nagyságához is igazodik.

Milyen cselekményekkel valósítható meg a sikkasztás bűncselekménye a bírói gyakorlatban.

A vállalkozási szerződés keretében a vállalkozó által előlegként átvett pénzösszeg – pl. anyagvásárlásra – más célra fordítása vagy eltulajdonítása sikkasztásnak minősül. [BH 1994.63.] Az áruszállítással megbízott személy (gépkocsivezető, rakodó) részéről az átvett dolog eltulajdonítása vagy azzal sajátjaként rendelkezés sikkasztást valósít meg [BH 1992.15.]. Megvalósítja a sikkasztás bűntettét, aki mint a gazdasági társaság ügyvezetője a lízingbérleti vagy haszonkölcsön-szerződés alapján birtokba vett szállítóeszközöket a tulajdonos tudta vagy hozzájárulása nélkül elzálogosítja vagy eladja [BH 2000.5.]. Az elszámoláson alapuló tartós jogviszony sem jogosítja fel az elkövetőt, hogy a meghatározott rendeltetéssel átvett pénzösszeg tekintetében a sajátjaként rendelkezzék; az ilyen magatartás a sikkasztás megállapítására alkalmas [BH 1999.247.]. Sikkasztás megállapításának van helye, ha a színlelt szerződések megkötése azt a célt szolgálta, hogy azzal az elkövetők leplezni kívánták a rájuk bízott vagyon eltulajdonítását valós jogcímen történő kifizetés látszatát keltve [BH 2022.64.]. Megvalósítja a sikkasztást, aki a munkaviszonyának megszűnése után a munkáltatója tulajdonában levő, de általa birtokban tartott szerszámokkal és anyagokkal nem számol el, hanem azokat – mint sajátját – értékesíti [BH 2002.347.]. A kölcsönként felvett összegre – mivel az az átvevő tulajdonába megy át – sikkasztás nem követhető el. Ha azonban a pénz szolgáltatására nem kölcsönügylet keretében, ha nem célzott felhasználásra kerül sor, annak jobban eltulajdonítás sikkasztás valósít meg (BH 2013. 86.) A sikkasztás alapesete:

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen követik el.

Minősítő körülmények, azaz mikor súlyosbodik a bűncselekmény.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

Értékhatár:

Kisebb érték: ötvenezer-egy és ötszázezer forint

Nagyobb érték: ötszázezer-egy és ötmillió forint

Jelentős érték: ötmillió-egy és ötvenmillió forint

Különösen nagy érték: ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint

Különösen jelentős érték: ötszázmillió forint felett

Bűnszövetség: Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Üzletszerűség: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Közveszély: Közveszély alatt „oly állapot előidézését kell érteni, mely nem meghatározott, hanem úgy minőségileg, mint mennyiségileg határozatlan érdeket fenyeget az elpusztulással vagy csorbulással. Közveszélyről ugyanis akkor beszélünk, midőn személyeknek vagy dolgoknak egyénileg meg nem határozott és tehát korlátlan köre oly helyzetbe kerül, mely azok megsemmisülésének vagy sérelmének valószínűségét rejti magában. Az ily közveszély többnyire természeti erők (tűz, víz, feszítő erő) felszabadulása folytán keletkezik, s határaiban kiszámíthatatlan, miért is annak előidézése már egymagában súlyos büntetést érdemel.” [Dr. Angyal Pál: A Magyar Büntetőjog Tankönyve, Budapest, 1915.]

A közveszély jogi fogalom, azt a törvény nem határozza meg, ezáltal az, hogy mi minősül közveszélynek az szakkérdés.

A fentiekből jól látható, hogy a sikkasztás elkövetése miatt, akár több éves szabadságvesztés is kiszabható, ezért már a gyanúsítás pillanatától elengedhetetlen a jogi képviselet. Egy tapasztalt ügyvéd pontosan ismeri a büntetőeljárás menetét, és segít elkerülni a hibákat, amelyek súlyosbíthatják is a helyzetet. A megfelelő jogi stratégia kialakítása döntő lehet a büntetés mértékét illetően, sőt bizonyos esetekben akár a felmentés is elérhető.

Segítek a vallomások, iratok és bizonyítékok átgondolt kezelésében, hogy minden lépés az Ön érdekében történjen.

Ügyvédként nemcsak a jogi, hanem az emberi oldalát is átlátom az ügyeknek.

Forduljon bizalommal irodánkhoz, hogy már az első pillanattól kezdve hatékonyan védhessük az Ön érdekeit.

Figyelem! A fentiek csupán általános tájékoztatást nyújtanak, mely nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.