399. § (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.

(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel

a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy

b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.

(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont

a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy

b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

(5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen nagy értékre, vagy

b) jelentős értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen jelentős értékre, vagy

b) különösen nagy értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.

400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

A bűncselekményt elkövetőnek a célja, hogy a bűnös úton szerzett pénz azonosságát megváltoztassák és legális forrásból származó eszközöknek tüntessék fel. Ezt nevezzük – az angol eredetiből (money laundering) átvett szó szerinti fordítás nyomán – pénzmosásnak.

A „pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) preambuluma szerint a pénzmosás a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását jelenti. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell hogy előzze valamilyen másik bűncselekmény, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet „beforgatni” a legális gazdaság szférájába.

A tényállásszerűség megállapítása körében közömbös az előcselekmény elkövetésének helye és elkövetőjének állampolgársága. Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy adott történeti tényállás hazai Büntető Törvénykönyvünk szerint büntetendő cselekmény diszpozícióját valósította-e meg. E feltétel megvalósulása esetén bárki által bárhol elkövetett magatartás megalapozhatja e tényállási elemet. A pénzmosás elleni nemzetközi fellépés alapja ugyanis éppen a jelenség nemzetközivé válása. Tipikus esetben az adott országban szerzett anyagi javakat más ország(ok)ban, vagy másik földrészen mossák tisztára éppen azért, hogy tiszta forrásból szerzett javakként a (hazai vagy más, nemzetközi) piacon a legális gazdaságba befektessék.

Az előcselekmény a különös részi diszpozíció objektív tényállási eleme. A büntetőügyekben eljáró hatóságoknak perrendszerűen bizonyítani kell meglétét a pénzmosás megállapítása során. Nem szükséges azonban, hogy az előcselekmény(ek) elkövetését jogerős bírósági határozat mondja ki. Nem akadálya a pénzmosás megállapításának, ha az előcselekmény miatti elítélést az akadályozza, hogy elkövetője valamely büntethetőségi akadály miatt nem büntethető. Közömbös pl., ha az előcselekmény elkövetője gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú.

A pénzmosás tényállásának védett jogi tárgya a szervezett bűnözés elleni minél hatékonyabb küzdelemhez fűződő társadalmi, közösségi érdek, valamint a pénzügyi intézmények és a gazdaság egyéb szereplőinek törvényes működéséhez fűződő közérdek. Emellett – a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyságának fokozása, s ezen belül a terrorizmus finanszírozásának a megakadályozása érdekében is – hatékony eszközt kíván a jogalkalmazók kezébe adni a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren, továbbá más, a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosásának a megakadályozásához.

A szervezett bűnözés alapvető jellemvonása, hogy mérhetetlen mennyiségű készpénzbevételt eredményez. A legális gazdasághoz a piacgazdaság érrendszerét jelentő bank- és pénzügyi rendszeren, valamint befektetéssel megvalósuló más tevékenységeken keresztül vezet az út, így a „piszkos” pénzek csaknem mindig felbukkannak a bankok, a pénzügyi intézmények és egyéb befektetéssel járó szolgáltatások hálózatában. A pénzmosás büntetendővé nyilvánítása ezért járulékosan védi az említett intézmények törvényes működésébe vetett bizalmat. Rendeltetése – a vonatkozó EU-előírásokkal összhangban -, hogy megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyonnak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.

Mi a „büntetendő cselekmény”: bármely olyan bűncselekmény elkövetésében való büntetőjogi részvétel, amely esetében a nemzeti joggal összhangban a büntetési tétel felső határa egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, illetve azon tagállamok tekintetében, amelyek jogrendszere a bűncselekményekre minimum büntetési tételt ír elő, a büntetési tétel alsó határa hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

Az elfedés azt fejezi ki, hogy a vagyon bűnös eredete a külvilág számára titkossá válik, a bűncselekményből való származása eltűnik. Az elleplezés ehhez képest többletelemként feltételez egy leplező jogcímet is, amelyre tekintettel a vagyon bűncselekményből származása eltűnik, és emellett a jogszerű eredet jogcíme is igazolást nyer.

A pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.

Régi orgazdaság

A bűncselekmény IV. alapesetét a (4) bekezdésben határozza meg a törvény. A bűncselekmény e fordulata lényegében a korábban orgazdaságként szabályozott bűncselekmény helyébe lépett. A szabályozás azonban ezen a területen is lényegesen kibővült.

A pénzmosás új alakzatának alapcselekménye ugyanis bármilyen büntetendő cselekmény lehet (nem csupán az orgazdaság tényállásában korábban tételesen felsorolt bűncselekmények úgymint pl.: lopás, csalás sikkasztás, rablás, zsarolás, hűtlen kezelés stb.) és az elkövetési magatartások köre is kibővült. A megszerzés, elrejtés és elidegenítésben való közreműködés mellett számos további cselekmény (pl. felhasználás, átalakítás stb.) is megvalósítja a pénzmosás e változatát. Az követi el ugyanis, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont

a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy

b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

Ha gondatlanságból követi el valaki a bűncselekményt az is büntetendő?

Igen. 400. § (1) gondatlan alakzat is büntetendő.

Mit jelent a gondatlanság?

Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A pénzmosásért való büntetőjogi felelősség kiterjed arra az esetre is, amikor az elkövető úgy követi el a Btk. 400. § (1) bekezdésében foglalt elkövetési magatartásokat, hogy a más által elkövetett bűncselekményből származó vagyon ezen eredetéről gondatlanságból nem tud. Ezt a rendelkezést a törvényhozó önálló szakaszban helyezte el, melynek indoka, hogy ez a vétség értelemszerűen csak a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyonra nézve követhető el.

E körben a gondatlanság kizárólag a hanyag gondatlanság lehet. Az elkövető azért nem tud az elkövetési tárgy releváns eredetéről, mert nem tanúsítja a kellő (a tőle elvárható) figyelmet és körültekintést.

A pénzmosás előkészülete is büntetendő?

Igen

Értékhatár:

Kisebb: ötvenezer-egy és ötszázezer forint között.

Nagyobb: ötszázezer-egy és ötmillió forint között.

Jelentős: ötmillió-egy és ötvenmillió forint között.

Különösen nagy: ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között.

Különösen jelentős: ötszázmillió forint felett.

Mit jelent az üzletszerűség?

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

50.000 Ft. alatt is bűncselekmény?

Attól függ. Ha valaki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett ötvenezer forintot meg nem haladó értékben megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, abban az esetben szabálysértést követ el.

Minden egyéb esetben a pénzmosás bűncselekményét követi el 50.000 Ft. értékhatár alatt is.

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) határozza meg azokat az igazgatási normákat, amelyek e kerettényállást tartalommal megtöltik.

Célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.

Mindezek alapján a tényállás védett jogi tárgya elsősorban a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez fűződő társadalmi, közösségi érdek.

A törvény hatálya kiterjed a gazdaság azon szereplőire, akik tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására, vagy a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használják fel.

A törvény hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező: hitelintézetre; pénzügyi szolgáltatóra; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra; nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre; ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre; könyvvizsgálói tevékenységet végzőre; könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre; játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre; árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést teljesít vagy fogad el; ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára, kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre; bizalmi vagyonkezelőre, virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra; letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra; kulturális javak forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; kulturális javak tárolásával vagy forgalmazásával szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és székhelyszolgáltatóra [Pmt. 1. § (1) bek.].

A bűncselekményt az valósítja meg, aki a Pmt.-ben a szolgáltató számára előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget.

Az igazgatási norma megkülönbözteti az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget és a bejelentési kötelezettséget. A kettő szorosan egymásra épül, de kizárólag a bejelentési kötelezettség elmulasztása alapozhatja meg a diszpozíciószerűséget.