Mi a közvetítői eljárás?

A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő eljárás. Az eljárás célja tehát az, hogy a sértett és a gyanúsított a jogvitáját a bírósági tárgyalótermen kívül rendezhesse, ezzel lehetővé téve egy mindenki számára megfelelő és gyors kompromisszum kidolgozását. Az eljárás során egy független, pártatlan szakember, a közvetítő segíti a feleket az elfogadható és előnyös megállapodás kidolgozásában.

Mikor van lehetőség közvetítői eljárásra? Mik a feltételei?

Ahhoz, hogy lehetőség legyen közvetítői eljárás lefolytatására, több feltételnek kell egyszerre maradéktalanul megfelelni. A feltételek a következők:

• 1. A gyanúsított (akár védője útján) vagy a sértett indítványozza a közvetítői eljárás lefolytatását, vagy ehhez hozzájárult és ...
• 2. A gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett és ...
• 3. A bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára, a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény jóvátétele várható ...
• 4. És a büntetőeljárás mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásainak elveivel nem ellentétes.

A 3. és 4. pont azt jelenti, hogy a bűncselekmény nem olyan súlyos, és a gyanúsítottnak lehetősége és szándéka van arra, hogy jóvá tegye a cselekedetét, emellett pedig a büntetőeljárás elmaradása mások érdekét nem veszélyezteti.

Miért jó a közvetítői eljárás?

A közvetítői eljárás idejére – főszabály szerint – az ügyészség 6 hónapra felfüggeszti a gyanúsított ellen folyó büntetőeljárást, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a felek maguk között, békés úton, a bírósági eljárás keretein kívül rendezzék a felmerült jogvitájukat. A közvetítői eljárás eredményes lefolytatása esetén a gyanúsított és a sértett között létrejön egy megállapodás, amelyet az eljárást segítő közvetítő megküld az ügyészségnek. Az ügyészség a megállapodást megvizsgálja, és dönt annak elfogadhatóságáról. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a megállapodás a jogszabályoknak megfelel, a gyanúsított ellen folyó büntetőeljárást megszünteti, vagy ha a megállapodás teljesítése több időt igényel, a felfüggesztés tartamát legfeljebb 18 hónappal meghosszabbítja. A büntetőeljárás pedig végül megszűnik.

Bárki, bármilyen bűncselekmény esetében kérheti a közvetítői eljárást?

Nem. Csak az enyhébb bűncselekmények, illetve szabálysértések esetén engedélyezhető a közvetítői eljárás. A Büntető Törvénykönyv az alábbi bűncselekmények esetén ad lehetőséget a közvetítői eljárás igénybevételére:

• élet, testi épség és az egészség elleni vétség
• az emberi szabadság elleni vétség
• az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni vétség
• a közlekedési vétség
• a vagyon elleni vétség
• illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség
• vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett

Mikor nincs erre lehetőség?

Nincs lehetőség közvetítői eljárás igénybevételére, ha az elkövető különös vagy többszörös visszaeső, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy ha a bűncselekmény halált okozott. Nincs helye közvetítői eljárásnak szándékos bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt

• az elkövető éppen a felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének próbaideje alatt követte el
• az újabb elkövetés idején már letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélték, de még nem telt le a büntetése;
• vagy korábbi bűncselekménye miatt éppen próbára bocsátás vagy ügyészi felfüggesztés alatt állt az elkövetés idején.

Nem vehet részt a gyanúsított közvetítői eljáráson, ha korábbi szándékos bűncselekménye miatt már egyszer részt vett közvetítői eljáráson, és az eredményes volt, tehát megállapodással zárult, feltéve, hogy a jogerős döntés óta 2 év még nem telt el.

Korlátlan számban vehet részt egy elkövető közvetítői eljáráson?

A törvény nem szab határt a közvetítői eljárások számának, azonban fontos, hogy ha korábban szándékos bűncselekményt követtek el, és a korábbi sikeres közvetítői eljárás óta még nem telt el 2 év, akkor az újabb mediáció tilos. Megakadályozhatja a közvetítői eljárást az ügyészség is, hiszen ő dönt arról, hogy egy bűncselekmény mennyire volt veszélyes a társadalomra, és ezzel megakadályozhatja a közvetítői eljárást. Illetve kizárt a közvetítői eljárás akkor, ha az elkövető többszörös vagy különös visszaeső.

Mi lehet a következménye egy közvetítői eljárásnak?

A közvetítői eljárásban született megállapodás véglegessége függ az ügyészség jóváhagyásától. Amennyiben az ügyészség a megállapodást törvényesnek ismeri el, az eljárást a megállapodás teljesítése céljából újra felfüggesztheti, majd a megállapodás teljesítésével az eljárást megszünteti. Ha az ügyészség azt állapítja meg hogy a felek által létrejött megállapodás jogszabályba ütközik, és így a megállapodás nem teljesíthető, a felek által elmondottak nem használhatóak fel bizonyítékként.

Önt is megilleti a tapasztalt védőügyvéd támogatása, hogy a lehető legjobb kimenetelt érhesse el!

A közvetítői eljárás az egyik legkedvezőbb lehetőség, amit a büntetőeljárás kínálhat: sikeres megállapodás esetén az Ön ellen folyó eljárás megszűnik – büntetés és büntetett előélet nélkül. De vajon mikor és hogyan érdemes indítványozni? És mit vállaljon a megállapodásban, hogy azt az ügyészség is jóváhagyja?

Ezek olyan stratégiai kérdések, amelyeken az ügy kimenetele múlhat. A közvetítői eljáráshoz beismerő vallomás szükséges, ezért különösen fontos, hogy a döntést ne egyedül, hanem tapasztalt büntetőjogi ügyvéddel együtt, az ügy teljes ismeretében hozza meg. Egy jól időzített, jól előkészített indítvány a tárgyalóterem helyett a megegyezés útjára terelheti az ügyét.

Ha szeretné megtudni, hogy ügyében szóba jöhet-e a közvetítői eljárás, ne késlekedjen. Az indítványra a vádemelésig van lehetőség – minden elvesztegetett nap szűkíti a mozgásteret.