A Btk. 396. § (1) bekezdése szerint, aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntetési tételek

Alapeset

A költségvetési csalás alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabb minősítés

Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
• az alapeseti költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
• a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

• a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
• a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Jövedéki termékhez kapcsolódó eset

Ugyanígy büntetendő az is, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Elszámolási, számadási kötelezettség megszegése

Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntetés enyhítése

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt

• bűnszövetségben,
• bűnszervezetben, vagy
• különös visszaesőként

követik el.

Fogalmak

E § alkalmazásában:

Költségvetés

Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni.

Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.

Vagyoni hátrány

Vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.

Különös visszaesés

A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.

A költségvetési csalás tényállásának kialakulása

A költségvetési csalás tényállását a 2011. évi LXIII. törvény 2. §-a iktatta új bűncselekményként a korábbi Btk.-ba 2012. január 1. napjától kezdődő hatállyal.

A költségvetési csalás új tényállása az alábbi bűncselekményeket vonta össze:

Bevételi oldalon

• adócsalás,
• munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás,
• visszaélés jövedékkel,
• csempészet,
• áfára elkövetett csalás,
• illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.

Kiadási oldalon

• jogosulatlan gazdasági előny megszerzése,
• az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése,
• illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.

A költségvetési csalás tényállása három alapesetben határozza meg a költségvetést károsító cselekményeket:

• az I. alapeset az (1)-(5) bekezdésben a költségvetési csalás általános elkövetési magatartásait,
• a II. alapeset a (6) bekezdésben a jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalás elkövetési magatartásait,
• a III. alapeset a (7) bekezdésben a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos egyes kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalást határozza meg.

Az adó fogalma

A magyar adójog nem tartalmazza az adó fogalmának a meghatározását. Az adózás rendjéről szóló törvény a saját hatályának meghatározása körében tér ki arra, hogy mit tekint adónak, ennek azonban elsősorban az alkalmazandó eljárási jogszabály kiválasztása szempontjából van jelentősége.

E törvény hatálya kiterjed

a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel, a hozzájárulással, a díjjal összefüggő, a központi költségvetés, az Alapok vagy az önkormányzati költségvetés javára teljesítendő, törvényen, önkormányzati rendeleten alapuló kötelező befizetésre,

b) a központi költségvetés terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra,

c) az a) és b) pont szerinti befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Ha az Art. másként nem rendelkezik,

a) az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra,

b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A legfontosabb anyagi adójogszabályok

Az adót megállapító legfontosabb anyagi adójogszabályok a következők:

• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.),
• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.),
• a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.),
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. tv. (Ekho tv.),
• a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.),
• a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. tv.,
• a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv.,
• a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv.,
• a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. tv.,
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.),
• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (KATA/KIVA).

Elkövetési magatartások

A költségvetési csalás három fő alapeseti magatartással valósulhat meg:

1. költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

2. költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,

3. költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Az első pontban foglalt elkövetési magatartások megfogalmazása kellően absztrakt ahhoz, hogy valamennyi, a befizetési kötelezettségek teljesítését, illetve a költségvetésből juttatott pénzeszközök védelmét korábban biztosító tényállás elkövetési magatartását magában foglalja.

A költségvetési csalás tényállását és abban az elkövetési magatartásokat a törvényhozó a lehető legrugalmasabb módon határozta meg annak érdekében, hogy az emberi kreativitáshoz igazodóan állandóan változó elkövetési magatartások értékelésére is alkalmas legyen.

A költségvetési csalás magatartása megnyilvánulhat tevékenységben – például valótlan adat bejelentésében, az adócsökkentés célját szolgáló hamis könyvelésben – vagy valamilyen kötelességszerű magatartás elmulasztásában – például valamely, az adómegállapításnál jelentős adat elhallgatásában, eltitkolásában, a könyvvezetési kötelezettség elmulasztásában, a könyvekből egyes adatok kihagyásában, adómentességnek vagy adókedvezménynek a hatóság megtévesztésével való kieszközlésében.

Bármely nyilatkozat megtétele, bármely tény és adat elhallgatása és bármely egyéb csalárd elkövetési magatartás jelentős lehet tehát e tényállás alkalmazása szempontjából, amely az adófizetési kötelezettség megállapítását befolyásolhatja és ehhez képest az adóbevétel összegének csökkentését eredményezheti.

A bűncselekmény aktív és passzív magatartással egyaránt megvalósulhat.

A költségvetési csalás (1) bekezdésének a) pontjában írt fordulata a már megállapított adó behajtásának megakadályozásával is megvalósítható.

Elkövetési értékhatár

Az elkövetési értékhatár 500.000 Ft. Amennyiben az elkövetési érték az 500.000 Ft-ot nem haladja meg, nem valósul meg költségvetési csalás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más bűncselekmény vagy szabálysértés ne valósulhatna meg.

A bűncselekmény eredménye

A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy a tényállásszerű magatartás egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okozzon.

A vagyoni hátrány fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 17. pontja határozza meg. Magában foglalja a tényleges kárt és az elmaradt vagyoni előnyt. Ezen utóbbi elemére figyelemmel a Btk. vagyoni hátrány fogalma a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik.

Büntetés enyhítése

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt

• bűnszövetségben,
• bűnszervezetben, vagy
• különös visszaesőként

követik el.

Tettes

A költségvetési csalás tettese az adott gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akinek jogszabályon alapuló kötelezettsége áll fenn az általános forgalmi adó bevallására és befizetésére.

Ki követheti még el a bűncselekményt?

Aki a bevallási kötelezettség jogellenes megsértéséhez az általa kiállított hamis számlákkal segítséget nyújt, aki ezen számlákat kiállítja, aki a számla továbbítása és az ellenérték visszajuttatása révén szándékosan segítséget nyújt stb.

Ki a stróman?

Stróman az, aki a gazdasági társaság vezetésében csak névleg vesz részt, és a gazdasági társaságot ténylegesen más személy irányítja.

A stróman mentesülhet a felelősség alól?

Bizonyos feltételek fennállása esetén igen.

Mentesül a vezető tisztségviselő a felelősség alól, ha a könyvelő nem vagy nem megfelelően végzi a feladatát?

Nem. A vezető tisztségviselőnek kötelezettsége folyamatosan ellenőrizni a megbízott személy tevékenységét. De legalább a bevallási időszak lejártát követően ellenőrizni kell, hogy a könyvelés rendben van-e, az adóbevallás benyújtásra került-e.

Milyen büntetésre lehet számítani?

Akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő, bűnszervezetben történő elkövetés esetén pedig akár 20 év.

Miért kell már az eljárás elején jogi segítséget kérni?

Mert már az eljárás kezdeti szakaszában megtett nyilatkozatok és vallomások perdöntőek lehetnek.