A kiadatási eljárást a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény szabályozza, azokban a kérdésekben, melyekben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kiadható.

Kiadatásról akkor beszélünk, ha a megkereső állam nem az Európai Unió tagállama. EU-s ország esetében átadási eljárást folytatnak le, ez az eljárás váltotta fel a kiadatást az Európai Unión belül.

A kiadatási eljárásban a kiadatásról az igazságügyi miniszter dönt, mely döntést megelőz egy kétszintű bírósági eljárás, ahol a bíróság a kiadatás feltételeit vizsgálja és dönt az ideiglenes kiadatási letartóztatás vagy a bűnügyi felügyelet elrendelése, illetve a kiadatási letartóztatás kérdésében.

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a kiadatásnak akadálya van, ebben az esetben az igazságügyi miniszter köteles megtagadni a kiadatást, azonban ha a kiadatásnak nincs akadálya, abban az esetben a miniszter szabadon dönthet a kiadatás teljesítéséről vagy megtagadásáról.

Mikor van helye a kiadatásnak Magyarországról?

Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább 1 évi szabadságvesztéssel büntetendő.

Szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a 6 hónapot meghaladja.

Mikor nincs helye a kiadatásnak?

• Ha a bűncselekmény, illetve a büntetés elévült.
• Ha a kiadni kért személy kegyelmet kapott.
• Ha a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány hiányzik.
• Ha a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt már jogerősen elbírálták. (Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-i egyezményben részes állam bírósága)
• Ha a megkereső állam azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, és a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították a védelemhez fűződő jogokat.

Ez utóbbi esetben, ha a megkereső állam garanciát nyújt arra, hogy a kiadni kért személy kérelmére biztosítja az újbóli tárgyaláshoz való jogot, a helyzet eltérően alakulhat.

Magyar állampolgár kiadatásának van helye?

Igen, ha

• egyidejűleg más állam állampolgára is;
• Magyarország területén nem rendelkezik lakcímmel, azaz külföldi lakcíme van.

Amennyiben rendelkezik magyarországi lakcímmel és magyar állampolgársággal a kiadni kért személy, kiadható olyan bűncselekmény miatt, amely büntetési tételének felső határa mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évig terjedő szabadságvesztés, feltéve, hogy a külföldi állam hozzájárul ahhoz, hogy a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kérelmére a vele szemben kiszabott jogerős végrehajtandó szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó határozatot Magyarországon hajtsák végre.

Ha a törvény kivételt nem tesz, a szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából az Európai Unió tagállamának állampolgárságával és Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy a kiadatáshoz hozzájárul.

Kiadható-e, aki Magyarországon menekült, befogadott vagy oltalmazott személy?

Igen, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri, azonban ahonnan elmenekült, annak az országnak nem adható ki.

Nem akadálya ugyanakkor a kiadatásnak, ha a menekültkénti, oltalmazottkénti, illetve menedékeskénti elismerését vagy nemzetközi védelmet kérő személy a kérelmét ismételten benyújtotta, miután a korábbi kérelmét a menekültügyi hatóság további jogorvoslattal nem támadható döntésével elutasította, vagy menekültkénti, oltalmazottkénti, befogadottkénti, illetve menedékeskénti elismerését további jogorvoslattal nem támadható döntéssel visszavonta, feltéve, hogy más, a menedékjogról szóló törvényben meghatározott védelemben nem részesül.

Kiadható olyan személy Magyarországról, ha a kiadatás nemzetközi egyezménybe ütközik?

Nem.

Ha a megkereső állam törvénye a halálbüntetés kiszabását lehetővé teszi, kiadható a keresett személy?

Igen, ha a megkereső állam kellő biztosítékot ad arra, hogy ha vele szemben halálbüntetést szabnak ki, akkor azt nem hajtják végre.

Melyik bíróság jár el?

Kizárólag a Fővárosi Törvényszék járhat el.

Van lehetőség fellebbezni a döntés ellen?

Igen, ebben az esetben a Fővárosi Ítélőtábla vizsgálja felül a Fővárosi Törvényszék döntését.

Kiadatási eljárásban kötelező a védő?

Igen. Az eljárásban kötelező a védő, amennyiben a keresett személynek nincs ügyvédje, a Törvényszék rendel ki neki védőt. A tárgyaláson a védő részvétele kötelező.

Az ügyvéd elküldheti maga helyett az ügyvédjelöltjét?

Nem, kizárólag szakvizsgával rendelkező ügyvéd vagy alkalmazott ügyvéd járhat el.

A bíróság a kiadatási eljárásban vizsgálja az alapügyet?

Nem. A bíróság kizárólag a kiadatás feltételeit vizsgálja, az alapjául szolgáló ügyet nem.

A bíróság meghallgatja a kiadni kért személyt?

Igen, a személyi körülményeire és a kiadatás feltételeit befolyásoló körülményekre.

A kiadatásról a bíróság fog végleges döntést hozni?

Nem. Az ügyiratokat a bíróság megküldi az igazságügyi miniszternek, és a miniszter dönt a kiadatásról vagy annak megtagadásáról.

Mi az a kiadatási letartóztatás?

Amennyiben a kiadatás feltételei fennállnak, a bíróság elrendeli a keresett személy kiadatási letartóztatását. A letartóztatott fogvatartása büntetés-végrehajtási intézetben történik.

Meddig tarthat a kiadatási letartóztatás?

A kiadatási letartóztatás legfeljebb 6 hónapig tarthat, azt a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja.

Ha a kiadatást szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kérik, a kiadatási letartóztatás tartama nem haladhatja meg a végrehajtandó szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát.

Meddig tart az ideiglenes kiadatási letartóztatás?

A kiadatási kérelem miniszterhez történő megérkezéséig, de maximum 40 napig áll fenn az ideiglenes kiadatási letartóztatás.

Mit jelent az egyszerűsített kiadatás?

Amennyiben a kiadni kért személy hozzájárul a kiadatásához, abban az esetben a miniszter dönthet a kiadásról már a kiadatási kérelem Magyarországra történő megérkezése előtt.

Ezen hozzájárulás nem vonható vissza.

Óvadéknak van helye?

Nincs.

Van-e lehetőség enyhébb kényszerintézkedésre?

Igen. Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett olyan ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, és a kiadatási letartóztatás helyett olyan kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el.

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás helyett ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet rendelhető el, ha a kiadatási kérelmet Magyarország területén lakcímmel rendelkező személy ellen

• olyan bűncselekmény miatt terjesztették elő, amelynél a megkereső állam törvénye szerint a büntetési tétel felső határa legfeljebb öt év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy
• azért terjesztették elő, mert őt jogerősen szabadságvesztésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték, és a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés még hátralévő része a három évet nem haladja meg,

és különösen a kiadni kért személy személyi és családi, illetve elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes kiadatási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

Ha a kiadni kért személy ellen Magyarországon büntetőeljárás vagy büntetés-végrehajtás van folyamatban, megvalósul-e a kiadatás?

Igen, azonban a kiadatást a miniszter a büntetőeljárás végéig vagy a büntetés végrehajtásának befejezéséig elhalaszthatja. Sürgős eljárási cselekmény lefolytatása érdekében ugyanakkor ideiglenesen átadhatják a megkereső államnak, ha biztosított, hogy őrizetben tartják és meghatározott időn belül visszaszállítják.

Mit jelent a specialitás elve?

Amennyiben a kiadni kért személy a kiadatási eljárásban a specialitás szabályainak alkalmazásáról nem mond le, abban az esetben a kiadatás után a megkereső állam csak a nemzetközi elfogatóparancsban szereplő bűncselekmény miatt folytathatja le az eljárást, vagy hajthat végre szabadságelvonással járó intézkedést vagy büntetést.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiadatás alanyával szemben nem folytatható le büntetőeljárás olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelyről a megkereső harmadik ország a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását követően szerzett tudomást, illetve csak és kizárólag az elfogatóparancsban részletezett történeti és törvényi tényállás alapján meghatározott bűncselekmény miatt lehet kihallgatni az elkövetőt, azt további részcselekményekkel sem lehet kiegészíteni, csak akkor, ha a specialitás elvéről utólag lemondatják az elkövetőt.

Mit jelent a kettős büntethetőség?

A kiadatás egyik nagyon fontos garanciája, hogy az a bűncselekmény, ami miatt a kiadni kérő állam az elfogatóparancsot kibocsátotta, a megkeresett államban is bűncselekmény legyen (kettős inkrimináció elve). További megszorítás, hogy a kiadatás nem politikai bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik. Ennek hiányában a kiadatást meg kell tagadni.

Ennek az az indoka, hogy az államok nem kívánnak olyan normákra vonatkozó döntéseket hozni, amelyek tulajdonképpen a saját jogukkal ellentétesek.

Átadás

Az átadásról a kiadatással szemben akkor beszélünk, ha a Magyarország területén tartózkodó személyt az EU-s tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át.

Ez olyan bűncselekmények esetén történik, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább 12 havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább 4 hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.

A kiadatás és az átadási eljárás közötti leglényegesebb különbség az, hogy az átadásról, ellentétben a kiadatással, már nem a miniszter dönt, hanem a bíróság. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az átadás feltételei fennállnak, nincs lehetőség az elfogatóparancs végrehajtásának megtagadására politikai alapon.

Az eljárás lényegesen leegyszerűsödik, az átadás megtagadása állampolgársági alapon nem tagadható meg.

Az átadási eljárást az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény szabályozza.

Mit jelent a kettős büntetendőség?

A bíróság vizsgálja, hogy az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény Magyarország törvénye szerint bűncselekmény-e, kivéve ha az elfogatóparancs alapját képező bűncselekmény „kategorizált” bűncselekmény.

A kerethatározat egy 32 bűncselekményből álló listát állított fel, például emberkereskedelem, gyermekpornográfia, kábítószer-kereskedelem, szándékos emberölés, súlyos testi sértés stb., melyek esetében a kettős büntetendőség nem vizsgálható.

A nem „kategorizált” bűncselekmények esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősülnek.

Megtagadható-e az európai elfogatóparancs végrehajtása, ha az adókkal, vámokkal vagy illetékekkel kapcsolatos bűncselekmények esetén a magyar jog nem ismeri az adott tényállást?

Nem.

Mikor tagadja meg a bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását?

A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha

• az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;
• egy EU-s tagállamban a terhelt ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt jogerős ítélet született vagy már végrehajtották;
• a terhelt gyermekkor miatt nem büntethető;
• az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
• a terhelt olyan magyar állampolgár vagy olyan, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, aki Magyarország területén lakcímmel rendelkezik, és a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság nem nyújt megfelelő jogi garanciát arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a terhelt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére;
• az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat;
• ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a terhelt távollétében hoztak.

Ez utóbbi alól kivétel lehet többek között, ha a terheltet megfelelően idézték, hivatalos tudomása volt a tárgyalásról, volt védője, a határozat kézbesítése megtörtént, vagy a körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy az átadás nem sérti alapvető jogait.

A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha

• az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a terhelt ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban;
• a magyar igazságügyi hatóság vagy a nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette;
• az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint elévült;
• a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;
• az európai elfogatóparancs olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

Melyik bíróság jár el?

Kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el.

Van lehetőség fellebbezni a döntés ellen?

Igen, ebben az esetben a Fővárosi Ítélőtábla vizsgálja felül a Fővárosi Törvényszék döntését.

Átadási eljárásban kell védő?

Igen. Az eljárásban kötelező a védő, amennyiben a keresett személynek nincs ügyvédje, a Törvényszék rendel ki neki védőt. A tárgyaláson a védő részvétele kötelező.

Az ügyvéd elküldheti maga helyett az ügyvédjelöltjét?

Nem, kizárólag szakvizsgával rendelkező ügyvéd vagy alkalmazott ügyvéd járhat el.

A bíróság az átadási eljárásban vizsgálja az alapügyet?

Nem. A bíróság kizárólag az átadás feltételeit vizsgálja, az alapjául szolgáló ügyet nem.

A bíróság meghallgatja a terheltet?

Igen, a személyi körülményeire és az átadás feltételeit befolyásoló körülményekre.

Magyarország területén elfogott, európai elfogatóparanccsal körözött személyt mindenképpen őrizetbe kell venni?

Igen, mely maximum 72 óráig tarthat, és ez alatt az idő alatt bíróság elé kell állítani.

Az ügyész engedélyével azonban a terhelt őrizete megszüntethető, ha

• a terhelt Magyarországon tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik,
• a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel megállapítható, hogy a jelenléte a bírósági tárgyaláson az őrizet elrendelése nélkül is biztosítható, és
• a rendelkezésre álló adatok alapján megtagadási ok valószínűsíthető.

Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották.

Mi az ideiglenes átadási letartóztatás?

A bíróság a terhelt ideiglenes átadási letartóztatását rendeli el, ha nem áll fenn olyan ok, mely miatt az elfogatóparancsot végrehajtani nem lehet, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt átadásáról nem lehet dönteni.

Az ideiglenes átadási letartóztatás a terhelt átadási letartóztatása elrendeléséig tart.

Az ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számítva 40 napig az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

Óvadéknak van-e helye?

Nincs.

Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett más kényszerintézkedés elrendelhető?

Igen. Az ideiglenes átadási letartóztatás helyett olyan ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet is elrendelhető, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírja, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyjon el, ha különösen a terhelt személyi és családi körülményeire, a bűncselekmény jellegére, a végrehajtandó szabadságvesztés vagy alkalmazandó intézkedés mértékére, a terhelt elfogásának körülményeire figyelemmel az ideiglenes átadási letartóztatással elérni kívánt cél enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.

A bíróság az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet elrendeléséről szóló határozatában előírja, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A bíróság a technikai feltételeket az elrendelést megelőzően tisztázza.

Mi az átadási letartóztatás?

Ha az átadás feltételei fennállnak, a bíróság nem ügydöntő végzéssel elrendeli a terhelt átadási letartóztatását.

Az átadási letartóztatás helyett más kényszerintézkedés elrendelhető?

Nem.

Mi az egyszerűsített átadás?

Ha a terhelt az átadásba beleegyezik, és az átadás feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását.

A terheltet legkésőbb az átadásról szóló nem ügydöntő végzés véglegessé válásától számított tíz napon belül át kell adni a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának, amennyiben ez elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, abban az esetben a tagállamok új időpontban állapodnak meg, és az új időponttól számított 10 napon belül az átadást végre kell hajtani.