A megfelelő ügyvéd kiválasztása büntetőügyek esetében nem könnyű feladat, hiszen ajánlás nélkül több ezer ügyvéd közül kell kiválasztani a számunkra legjobbat, azonban nem lehetetlen küldetés.

Ha ajánlás alapján választunk ügyvédet némiképp könnyebb dolgunk van, hiszen az ajánlónak már van tapasztalata az ügyvéd személyével és munkájával kapcsolatban. Ajánlás alapján választott ügyvéd esetében nagyon fontos szempont, hogy az ajánló ismerősnél ugyanazon a szakterületen vállalta-e a megbízást. Azaz, ha az ügyvéd pl. kiválóan remekelt egy kártérítési eljárásban, vagy gyermekelhelyezési perben, nem biztos, hogy a mi ügyünkben, ami például egy büntetőeljárás ugyanolyan szakértelemmel tud eljárni. Hazánkban is egyre elterjedtebb az ügyvédek között a specializálódás, ami azt jelenti, hogy nem csak szakterületekre szakosodnak, hanem azon belül is akár meghatározott ügyekre. Érdemes olyan ügyvédet keresni, aki az adott szakterületet jól ismeri, van tapasztalata, gyakorlata. Azonban ez még mindig nem minden.

1. Büntetőjogi ügyvéd, védőügyvéd, büntetőügyvéd – mi a különbség?

A keresgélés során többféle megnevezéssel találkozhatunk, ezek azonban lényegében ugyanazt az ügyvédet takarják: azt, akinek a praxisa a büntetőjog köré épül. A büntetőeljárási törvény hivatalosan védőnek nevezi azt az ügyvédet, aki a büntetőeljárásban a terhelt – vagyis a gyanúsított vagy a vádlott – védelmét látja el. A „büntetőjogi ügyvéd“ és a „büntetőügyvéd“ kifejezés a jogszabályokban nem szerepel, a köznyelv és a szakma nevezi így a büntetőjoggal foglalkozó ügyvédeket. Ez egy tág fogalom, mert a büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd nemcsak a terheltet védheti, hanem a büntetőeljárás sértettjét, vagyoni érdekeltjét, sőt akár tanút is képviselheti.

2. Az első kapcsolatfelvétel és a konzultáció

Az ügyvéddel való első kapcsolatfelvétel telefonon vagy e-mailben történik időpont egyeztetés céljából, majd következik a személyes konzultáció.

Telefonon érdemi jogi tanácsot ne várjunk: az ügyvéd ismeretlenül, az iratok és a részletek ismerete nélkül felelős tanácsot nem tud adni. A konzultációra vigyük magunkkal az ügy iratait, terjedelmesebb iratanyag esetén pedig előre egyeztessük, hogy mekkora mennyiség átnézése fér bele az adott időkeretbe.

A személyes konzultáció nem csak arra szolgál, hogy az ügy részleteit és a munkadíjat megbeszélje az ügyfél és az ügyvéd, hanem kiváló alkalom arra, hogy felmérjük az ügyvéd személyiségét, türelmét, szakmai felkészültségét és egyáltalán azt, hogy szimpatikus-e nekünk az a személy, akire az ügyünket szeretnénk rábízni.

Mik is azok a szempontok, melyek segítenek a döntésben?

3. Szakmai felkészültség

Az ügyvéd szakmai felkészültségét laikusként sem lehetetlen felmérni. A konzultáció során fel tudjuk mérni, hogy az ügyvéd szakmailag felkészült-e, azaz a kérdéseinkre megkapjuk-e a válaszokat, azok számunkra teljes mértékben értehetőek-e.

A felkészültség része a naprakészség is. A jogszabályok folyamatosan változnak, és a bíróságok rendszeresen tesznek közzé olyan döntéseket, amelyek egy-egy vitás jogértelmezési kérdésben foglalnak állást. A jó ügyvéd ezért nem csak a törvény szövegét ismeri, hanem az aktuális bírói gyakorlatot is követi – így tudja megmondani, hogy hasonló helyzetekben mire számíthatunk, és adott esetben más bíróságok kedvező döntéseire is hivatkozni tud az érdekünkben.

4. Szakterület

Érdemes tájékozódni, hogy az adott ügyvéd azzal a szakterülettel foglalkozik-e amilyen problémával hozzá fordultunk. Pl. büntetőeljárás, válás, gyermekelhelyezés, végrehajtás, céges ügyek stb.

Fontos tudni, hogy a specializáció a büntetőjogon belül is megfigyelhető. Más jellegű tudást és tapasztalatot igényel például egy testi sértés vagy más személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt indult eljárás, mást a kábítószeres ügyek – legyen szó kábítószer birtoklásáról vagy kereskedelméről. Megint más tudást igényel a vagyon elleni bűncselekmények, mint a lopás, a csalás vagy a sikkasztás.

Önálló szakterületet képez a gazdasági büntetőjog – azon belül is az adózáshoz kapcsolódó ügyek, mint a költségvetési csalás –, a közlekedési büntetőjog, vagy az informatikai bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások.

5. Tapasztalat és tárgyalótermi gyakorlat

Bár minden büntetőügy egyedi, az ügyekben vannak visszatérő elemek, és aki sok eljárást vitt már végig, az előre látja, mi várható az eljárás egyes szakaszaiban – a védekezést is ehhez tudja igazítani. A pályán eltöltött évek száma önmagában azonban nem minden: az az ügyvéd, aki kizárólag büntetőjoggal foglalkozik, rövidebb idő alatt is mélyebb tapasztalatot szerezhet ezen a területen, mint aki évtizedek óta praktizál, de csak ritkán lát el büntetőügyet.

Külön említést érdemel a tárgyalótermi gyakorlat. A tárgyalóterem sajátos közeg a maga légkörével és íratlan szabályaival, és az, hogy a jogszabály a gyakorlatban hogyan működik, sokszor csak ott derül ki.

6. Helyismeret

Bár a büntetőjog és a büntetőeljárási szabályok az egész országban azonosak, a gyakorlatban az egyes nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok működése, sőt a büntetéskiszabási gyakorlat is mutathat helyi eltéréseket. Bizonyos esetekben ezért előny, ha az ügyvéd ismeri a helyi viszonyokat.

7. Kommunikáció

Valóban megértjük-e az ügyvéd által elmondottakat, a jogszabályi szöveget érthetően el tudja-e magyarázni, anélkül, hogy latin kifejezéseket, jogi szakszavakat halmozna. Megértünk-e minden főbb és fontos részletet az ügyhöz tartozó jogszabályokból, képet kapunk-e arról, hogy az ügyünknek milyen kimenetelei lehetnek és mik a jogkövetkezmények.

A jó ügyvéd kommunikációja ugyanis kétirányú: a hatóság és a bíróság előtt a szakma nyelvén, határozottan érvel, az ügyfél felé viszont közérthetően magyarázza el, hogy mi és miért történik az eljárásban.

Ki foglalkozik majd az ügyünkkel?

Nagyobb irodák esetében nem mindegy, hogy a megbízás után ténylegesen ki lesz a kapcsolattartónk, és ki kísér el minket a kihallgatásra vagy a tárgyalásra – előfordulhat, hogy nem az az ügyvéd, akivel a konzultáción találkoztunk, hanem egy munkatárs vagy ügyvédjelölt. Érdemes ezért már az elején tisztázni, hogy az ügyünkkel személyesen ki fog foglalkozni, és hogy az ügyvédnek lesz-e elegendő ideje, kapacitása kellő figyelemmel fordulni az ügyünk felé.

9. Szimpátia

Fontos, hogy az az ügyvéd, akivel közösen fogunk dolgozni szimpatikus-e számunkra, nem viselkedik-e velünk arrogánsan, lekezelően.

10. Empátia

Érezzük-e azt, hogy a felkeresett ügyvéd nemcsak szakmailag kiváló, de érti azt is, hogy “nem csak egy ügy vagyunk a sok a közül”, azaz tisztában van azzal, hogy az adott ügy érzelmileg is megterhelő lehet nekünk. Az ügyvéd számára egy büntetőeljárás a mindennapok része, az ügyfél számára viszont nyomasztó, akár az egész életét érintő helyzet – a jó ügyvéd jelenléte ezért megnyugtató, miközben őszintén elmondja, mire számíthatunk a legjobb és a legrosszabb esetben is.

11. Bizalom

Az ügyfél és ügyvédi együttműködés kétséget kizáróan bizalmi viszony, így egyáltalán nem elhanyagolható az, hogy megvan-e az az érzésünk, hogy bízunk az adott ügyvédben.

12. Díjazás

Egy jó ügyvéd díjazása átlátható, pontosan megmondja, hogy milyen összeget, milyen ütemezéssel fog számlázni.

Büntetőügyekben gyakori megoldás, hogy az ügyvéd nem óradíjban, hanem az eljárás egyes szakaszaira – külön a nyomozásra, külön az elsőfokú bírósági eljárásra, és szükség esetén külön a másodfokú eljárásra – ad ajánlatot. Ennek praktikus oka van: a nyomozás elején gyakran nem látható előre, mekkora terjedelművé válik az ügy, kedvező esetben pedig a bírósági szakaszra el sem jut az eljárás, így felesleges előre az egészre szerződni.

Az ügyvédi munkadíjon felül érdemes rákérdezni az egyéb, várhatóan felmerülő költségekre is. A hatékony védekezéshez időnként szükség lehet például magánszakértői vélemény beszerzésére.

13. Őszinteség

Legyünk őszinték, mindenki a tiszta és egyenes beszédet szereti. Fontos, hogy az ügyvéd akkor is elmondja az igazat, ha az akkor épp nem kellemes, azonban nem dramatizálja túl az ügyet, de nem is bagatellizál és nem ígér lehetetlent, de feleslegesen nem is riogat.

Ehhez hozzátartozik a reális célkitűzés is. A büntetőeljárásban az eredmény mindig attól függ, mi érhető el reálisan az adott bizonyítékok mellett: van, amikor a felmentés a cél, máskor az elérhető legenyhébb büntetés. Adott esetben akár az ügyészséggel kötött egyezség is szóba jöhet. A megbízható ügyvéd nem „garantált győzelmet“ ígér, hanem azt, hogy az adott helyzetből a lehető legjobbat hozza ki az ügyfél számára.

Az ügyvéd nem csak ügyet kezel, hanem embert is képvisel!

Konzultálna egy tapasztalt büntetőjogi ügyvéddel?

Több mint 20 éves büntetőjogi tapasztalattal állok ügyfeleim mellett a gyanúsítástól a jogerős döntésig. Keressen telefonon, és vegyük mielőbb kezünkbe az ügye irányítását!