1. Mi az az egyezség?

Az egyezség az ügyészség és a terhelt között létrejött megállapodás. Egyezségre a vádemelés előtt kerülhet sor, azt a védő, a terhelt és az ügyészség is kezdeményezheti, akár már a gyanúsítotti kihallgatás során. Az eljárás során védő részvétele kötelező, aki a terhelt helyett tárgyalhat is az ügyészséggel.

2. Mire jó az egyezség?

Amennyiben sikerül az ügyészséggel megegyezére jutni, elkerülhető a hosszú bírósági eljárás és tárgyalási pozícióba kerülhetünk az ügyészséggel szemben. Biztosan tudhatjuk, hogy mi lesz a beismerésünk következménye, amely rendszerint enyhébb, mint a bírósági eljárás végén kapott büntetés.

3. Milyen bűncselekmények esetén köthető egyezség?

Egyezség bármilyen bűncselekmény esetén kezdeményezhető.

4. Mikor van lehetőség egyezségre?

Egyezségre a vádemelés előtt kerülhet sor, akkor, ha a terhelt a bűnösségét az ügyészség által megállapított tényállás és minősítés szerint beismeri, tehát vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

5. Mi lehet egyezség tárgya, miben tudunk megegyezni?

Az egyezségnek tárgya a bűnösség beismerése és ennek következményeiről történő megállapodás. Ahhoz, hogy az ügyészség és a terhelt közötti egyezség létrejöhessen, szükség van a terhelt beismerő vallomására és arra, hogy a terhelt lemondjon a tárgyaláshoz való jogáról a bíróság előtt. Az egyezségben nem vitatható az ügyészség által megállapított tényállás és a törvényi minősítés.

Az egyezség tárgya tehát a büntetés vagy alkalmazandó intézkedés neme (milyen büntetés), mértéke (pl. pénzbüntetés esetén mekkora összeg fizetendő), és tartama (ez a szabadságvesztés hosszát jelenti), az eljárás megszüntetése vagy a feljelentés elutasítása egyes bűncselekmények vonatkozásában, a bűnügyi költség viselése és a terhelt által önkéntesen vállalt egyéb kötelezettség lehet. A terhelt vállalhatja, hogy segíti az ügyészséget, információkat ad át neki, a felmerült polgári jogi igényt megtéríti stb.

6. Mi történik akkor, ha az egyezség létrejött?

A létrejött egyezséget az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvbe foglalja, amit a terhelt, a védő és az ügyészség együttesen kell, hogy aláírjon. Az egyezséget magába foglaló jegyzőkönyvet a vádirattal együtt az ügyészségnek kell benyújtania a bírósághoz és inditványoznia kell azt is, hogy a bíróság az egyezséget hagyja jóvá, és az egyezségnek megfelelő büntetést szabjon ki, vagy intézkedést alkalmazzon. A bíróság megvizsgálja az egyezséget, hogy az megfelel-e a törvényeknek, illetve, hogy a terhelt beismerő vallomása ténylegesen önkéntes és befolyásmentes-e, valamint hogy a terhelt ismeri e az egyezségbe foglalt következményeket. Amennyiben a bíróság az egyezséget törvényesnek fogadja el, kötve van az egyezségben megállapított tényálláshoz és minősítéhez, valamint a kialkudott jogkövetkezményekhez.

7. Mi történik akkor, ha az egyezség nem jön létre?

Ha végül nem kerül sor az egyezség megkötésére, akkor az annak alapjául szolgáló beismerő vallomás, illetve az egyezség keretén belül az ügyészség rendelkezésére bocsátott információ nem használható fel bizonyítékként. Ilyenkor a bíróságot arról sem lehet tájékoztatni, hogy egyezség volt készülőben a felek között.

Egyezség előtt mindenképpen konzultáljon tapasztalt büntetőjogi ügyvéddel!

Az egyezség nagy lehetőség, de nagy felelősség is. A beismeréssel lemond a tárgyaláshoz való jogáról, ezért a döntés előtt stratégiai fontosságú az ügy alapos felmérése: valóban megalapozott-e a gyanú? Mire számíthat a bírósági eljárás végén, és ehhez képest mit kínál az ügyészség? Érdemes-e egyezséget kötni, vagy a tárgyalás kedvezőbb eredményt hozhat?

Egy elhamarkodott beismerés visszafordíthatatlan következményekkel járhat – egy jól kialkudott egyezség viszont éveket jelenthet az Ön javára. Ha büntetőeljárás indult Ön ellen, és felmerült az egyezség lehetősége – vagy szeretné megtudni, hogy az Ön ügyében járható út-e –, ne késlekedjen. Minél korábban mérjük fel együtt az ügyét, annál erősebb tárgyalási pozícióból indulhatunk.